Adam Collins:
A suliba megint jöttek a gólyák. Faszom kivan, hogy nekünk, végzősöknek kell szivatnunk ezeket a nyomorékokat. Legszívesebben mindegyiket megnyúznám élve.
Az osztály kitalálta, hogy az elhagyatott szénbánya melletti sűrű erdőbe tereljük be az elsősöket. Örültem neki, úgyis ott lakott az a drogos, köcsög apám. Legalább ott van a háza, el tudok rejtőzni.
(...)
Lepacsizok Dave-el, a legjobb haverommal, majd el is indulok a többiek után az erdőbe.
Idegesen szedem a lábam, mivel nekem kell majd a cetliket kirakni a fákra, ami a bányába vezeti el majd az adott gólyát. Aki éppen meg van szopatva. Ha jól tudom, most valami csaj van kint, de nem vagyok benne biztos.. Még pár méterre lehettem a háztól, és kezdett sötétedni. Remegő kezemmel próbáltam a záron lévő lakatba illeszteni a miniatűr kulcsot, természetesen sikertelenül. Türelmemet elvesztve rúgtam az ajtóba, mire a lakat megadta magát. Önelégült vigyorral nyitom ki a bejáratot, de mielőtt belépnék, egy hangos sikolyt hallok.
Kicsit beparázott a drága.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése